Beszéljünk többet az endometriózisról!

Cimkék: endometriózis, hasi fájdalom, dysmenorrhoea, fájdalmas menzesz, görcsös menzesz, fájdalmas vizelés, fájdalmas székletürítés

26
Apr
Beszéljünk többet az endometriózisról!

     Még akár csak néhány évvel ezelőtt is, ha a fájdalmas, bőséges menstruáció jött szóba, a laikusok csak legyintettek, mondván „ilyen az alkatom”. De az orvosok jelentős részének sem az endometriózis jutott először eszébe, ha egy páciens hasonló panaszokkal fordult hozzájuk.A laikus- és szaksajtót olvasva az lehetne a felületes benyomásunk, hogy manapság gyakrabban fordul elő az endometriózis, mint korábban. Pedig valószínűleg csak arról van szó, hogy növekedett a betegséggel kapcsolatos tudatosság, és a tüneteket látva hamarább gondolunk erre a betegségre.

A helyzet azonban még mindig messze nem ideális. Milyen tünetek esetén gyanakodjak arra, hogy endometriózisom van? A legfontosabb kiemelni, hogy endometriózisa annak is lehet, aki semmilyen tünetet nem tapasztal magán. Ilyen esetekben fény derülhet a betegségre egy általános szűrővizsgálat során ( megfelelő tapasztalattal rendelkező nőgyógyász esetén ) vagy ha hosszabb ideig nem sikerül teherbe esni, úgy a meddőségi kivizsgálás közben elvégzett kivizsgálás közben. Egyes statisztikák szerint a meddő nők 25−40 %-ánál endometriózis áll fenn.

Amennyiben az endometriózis tüneteket okoz, akkor ezek leggyakrabban a következők lehetnek:

- fájdalmas, görcsös – esetenként bőséges és/vagy elhúzódó - menstruáció

- a fájdalom – tipikusan pozíciótól függően – együttlétnél is felléphet, ezzel nehézzé, örömtelenné, akár lehetetlenné téve a nemi életet ( így is subfertilitást okozva )

- tartósan fennálló alhasi vagy hátfájdalom; az alhasi fájdalom rendszerint a menstruáció előtti és alatti időszakban jelentkezik, de menzesztől független alhasi fájdalom is előfordulhat

- a hosszú ideje fennálló fájdalom általános tünetekhez is vezethet, például állandó fáradtságérzéshez, kimerültséghez, alvászavarokhoz, depresszióhoz, elszigetelődéshez

A további tüneteket az szabja meg, hogy az endometriózis mely szerveket érinti:

- a petefészkeket érintő endometriózis tipikusan a peteérés idején, azaz két menstruáció között nagyjából félidőben okoz fájdalmat; a petefészkek érintettsége sűrű, véres beltartalmú ciszták kialakulásában is megmutatkozhat, így az ultrahangvizsgálat szerencsés esetben jó irányba terelheti a kivizsgálást

- a beleket érintő endometriózis tüneteként székeléskor görcsös fájdalom jelentkezhet, a menstruációval párhuzamos, ciklusos hasmenés léphet fel

- a húgyhólyagot érintő endometriózis vizeletürítés közben jelentkező görcsös fájdalommal hívhatja fel magára a figyelmet, ezen esetekben is a ciklusos, fájdalmas vizelés a jellemző

Az endometriózis definíciója

     Az endometriózis azt jelenti, hogy a méhnyálkahártya sejtek nem a méh üregében, hanem valahol a szervezetben a méhen kívül helyezkednek el és ott ciklusos „életet” élnek. A betegség pontos kialakulási mechanizmusát nem tudjuk még, több elmélet létezik. Normál esetben pl. a menzesz során a petevezetőkön keresztül a kismedencébe kerülő méhnyálkahártya sejteket a megfelelően működő immunrendszer eliminálja, amennyiben ez nem történik meg, a sejtek megtapadhatnak és elindul a folyamat ( ez az egyik teória a betegség kialakulására ).

Endometriózis esetén a sejtek „rendes” helyükről távolabb is ugyanúgy működnek, mintha a méh üregében lennének. Azaz, az ösztrogén nevű női hormon által irányítva növekednek, vastagodnak, majd a menstruáció időpontjában vérzést okoznak. Maguk körül lokális gyulladást okozva alakítják ki a kismedencei anatómiai elváltozásokat.

A kialakulás elméletei

Az egyik elmélet szerint a menstruációs vér visszafelé (retrográd módon) áramolva sodorja el a méhnyálkahártya sejtjeit a hasüregbe, melyek aztán ott megtapadva ugyanúgy működnek tovább, mint tették az a méh üregében.

A másik elmélet szerint ezek a sejtek a véráram közvetítésével jutnak el a szervezet akár legtávolabbi pontjára, ahol aztán az előbbiekben leírt módon működnek tovább.

A harmadik elmélet azt mondja, hogy a szervezetben kezdettől fogva jelen vannak olyan sejtek, melyek aztán valamilyen genetikai kód irányítására vagy környezeti hatásra a méhnyálkahártyát alkotó sejtekhez hasonló sejtekké képesek alakulni, majd ennek megfelelően működni tovább.

Hogyan előzhetem meg, hogy endometriózisom legyen?

Bár bizonyos hajlamosító tényezőknek szerepet tulajdonítanak az endometriózis kialakulásában, nem ismerünk olyan módszert, mellyel a betegség kialakulása megelőzhető lenne. Az általánosságban mindig említett tényezők – egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, immunrendszer erősítés – biztosan segít a megelőzésben.

A legfontosabb, hogy gondoljunk az endometriózis lehetőségére!

A heves görcsökkel járó elhúzódó menstruációt, az állandóan fennálló vagy makacsul visszatérő alhasi fájdalmat ne tekintsük a női lét természetes velejárójának! Sokszor egészen extrém esetekről hallani, amikor hosszú idő, akár sok év alatt születik meg végül az endometriózis diagnózisa – ezzel felesleges szenvedést okozva az érintetteknek ( nemzetközi felmérés alapján átlag 6-7 év mire fény derül a diagnózisra ). A helyzetet az sem könnyíti meg, hogy az endometriózis általában olyan tünetekkel jelentkezik, melyek sokféle egyéb betegség tünetei is lehetnének. Ha korán felmerül a gyanú endometriózisra, akkor korábban fény derülhet a panaszok valódi okára, és hamarabb megkezdődhet a kezelés is.

Fontos, hogy akit endometriózissal diagnosztizáltak, tisztában legyen vele, hogy problémájával korán sincs egyedül! Az endometriózis sokkal gyakoribb, mint azt korábban gondoltuk. A reproduktív korú nők körében az endometriózis előfordulását 10-15 százalékra teszik, ami hatalmas szám, hiszen azt jelenti, hogy minden 10 fogamzóképes korú nő közül 1-2 küzd ezzel a problémával!


Írta: 
Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus főorvos, szakújságíró

Szerkesztette: Dr.Tekse István     Endoszkópos és Meddőségi Specialista

Forrás:http://www.intima.hu/intim-magazin/endometriozis/beszeljunk-tobbet-az-endometriozisrol